Sok olyan ember van, aki nagyon kevéssel is gazdaggá tudja tenni a saját és a mások életét.

Japánban idősebb úriemberek egy csoportja rendszeresen összejött, hogy megbeszéljék a híreket, és teázgassanak. Egyik szórakozásuk az volt, hogy igen drága teafajtákat kutassanak fel, hogy azokból újabb ínycsiklandozó keverékeket állítsanak össze.

Amikor a legidősebbre került a sor, hogy megvendégelje a többieket, a legnagyobb ünnepélyességgel szolgálta fel a teát: aranydobozból mérte ki a leveleket. Mindannyian a legnagyobb elragadtatással dicsérték teáját, és tudni szerették volna, hogy milyen különleges kombinációból állította össze ezt a keveréket. Az idős ember mosolyogva így szólt:

- Uraim, a tea, amit Önök oly nagy élvezettel isznak, ugyanaz a tea, amit a parasztjaim isznak a birtokomon. Az élet legfinomabb dolgai egyáltalán nem drágák, és nem is nehéz őket megtalálni."

(Anthony de Mello: A csend szava)

2011. február 1., kedd

A tea fajtái


A teákat az úgynevezett fermentációs (erjesztési, befüllesztési) eljárás lezajlásától függően négy fő csoportba soroljuk.

Fehér tea:      fiatal levelek, amik nem oxidálódtak

Zöld tea:        fermentációban megakadályozott levelek,  minimális oxidáció


Vörös (Oolong) tea:       az oxidációt a folyamat közepén állítják meg

Fekete tea:    jelentős mértékű oxidáció, sajátos zamata a fermentálás során alakul ki

A tea gyártási folyamatai fajtánként eltérőek lehetnek, de általában négy szakaszból állnak: hervasztás, fonnyasztás, fermentáció (erjesztés), szárítás.
Ezután történik a tealevelek válogatása és minősítése.

A fekete teákat általában származási helyük alapján nevezik el, például:
Darjeeling, Assam, Ceylon, Jáva, Yunnan...

A legtöbb zöld tea azonban megőrizte hagyományos kínai, illetve japán nevét.
Gunpowder, Sencha, Genmaicha, Houjicha, Pouchong....

Nincsenek megjegyzések: